Az autonómia dél-tiroli modelljéről is tájékoztatták az államfőt a székelyföldi önkormányzati vezetők kedden délután Sepiszentgyörgyön, egy szűk körű megbeszélésen, amelyen az RMDSZ ügyvezető elnöke is részt vett. Porcsalmi Bálint a Maszolnak nyilatkozva pozitívumnak nevezte, hogy Klaus Johannis nyitottnak mutatkozott a párbeszédre.

Decentralizációról, régióátszervezésről, autonómiáról és klaszterekről tanácskozott Háromszéken Klaus Johannis államfő a székelyföldi megyék tanácselnökeivel és magyar többségű városok polgármestereivel.  Itt olvashatja a helyszíni tudósításunkat.

A Klaus Johannisszal történt keddi csíkszeredai találkozó után Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közösen nyilatkoztak a sajtónak az államfő székelyföldi látogatásáról. Mindketten úgy vélekedtek, jó irányban mozdultak el a dolgok.

Maroshévízre hívta Klaus Johannist Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke a nagy egyesülés 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségre.  ndrei Moldovan püspök egy Krisztust ábrázoló ikonnal ajándékozta meg az államelnököt, hogy "elkísérje nehéz küldetésében". Az ikont a marosfői apácák festették. 

"Köszönöm a szép fogadtatást. Kedves hívek, kedves románok, nagyon örülök, hogy eljutottam ma a püspöki székesegyházba. Olyan szépen öltözöttek, szép gyermekeik vannak és szeretném, hogy ezek a közösségek szépen és jól fejlődjenek. Nagyon különleges számomra a katedrálisba tett látogatásom, amelyet nagyon rég vártam és talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy ezek a találkozások nem csak az egyháztól és nem csak az államtól, hanem mindannyiunktól függenek" - mondta Johannis a templomban. (Agerpres)

Az államfő Hargita megyei látogatásának utolsó állomása a Hargita Gyöngye csíkszeredai palackozó üzeme volt. Klaus Johannis kedden délután Sepsiszentgyörgyön fejezi be székelyföldi látogatását, ahol kis- és középvállalkozások, klaszterek és inkubátorházak képviselőivel találkozik.

Nemzeti és kulturális identitásuk megőrzéséhez kértek támogatást Klaus Johannistól a székelyföldi románok. Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, Andrei Moldovan kedden levelet adott át a csíkszeredai Szent Miklós ortodox templomba látogató államfőnek, amelyben a székelyföldi románok azt kérik Iohannistól, hogy támogassa őket nemzeti és kulturális identitásuk megőrzésében.

A levélben az olvasható, hogy a Hargita és Kovászna megyében élő román közösség nemzeti, kulturális identitásának megőrzése érdekében a központi költségvetésből kell anyagi támogatást biztosítani a két megye kulturális, vallási és civil szervezetei projektjeinek támogatására, mivel „ebben a térségben a román közösségnek nagyon szűkösek a gazdasági lehetőségei”. A levél aláírói szerint csak a gazdasági fejlődés révén állítható meg a románok elvándorlása a környékről. (Agerpres)

Klaus Johannis meglátogatta a csíksomlyói Szent István Otthont, majd megtekintette az otthon udvarán ahelyi vállalkozók, mesterek és termelők standjait. A végén pedig csoportképet készített a Hargita megyei közösségek népviseletbe öltözött képviselőivel.

Korodi Attila képviselő átnyújtott egy memorandumot Klaus Johannisnak, amelyben emlékezteti az államfőt arra, hogy a román államot képviselő államtitkár hozzáállása miatt az UNESCO múlt év végén elutasította a csíksomlyói búcsú felvételét a védett szellemi kulturális örökségek listájára. A dokumentum felidézi: a román kulturális miniszter megígérte az ENSZ-testület etiópiai ülése után, hogy a román állam ismét felterjeszti a búcsút a világörökségi listára, de ez azóta sem történt meg. „Ez azt bizonyítja, hogy Románia nem akarja, hogy egy keresztény búcsú felkerüljön a védett szellemi kulturális örökségek listájára” – olvasható a memorandumban.

A csíkszeredai ortodox templom után az államfő a csíksomlyói kegytemplomot kereste fel. Klaus Johannist elkísérte Korodi Attila képviselő és Borboly Csaba tanácselnök is. Urbán Erik ferences atya körbevezette az államfőt a templomban, ismertette a kegyhely történetét. A kegytemplomban az államfő egy orgonajátékot is meghallgatott.A templomban lévő hívekkel is szóba állt.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert és Kovászna Megye Tanácsának elnökét, Tamás Sándort kértük meg arra, hogy értékelje Klaus Johannis államfő és a székelyföldi önkormányzati vezetők kedd délelőtti csíkszeredai találkozóját.

Klaus Johannis ezekben a percekben a csíkszeredai Szent Miklós ortodox templomot látogatja meg, majd felkeresi a csíksomlyói kegytemplomot és kolostort.

A Románia Modernizációjáért Nemzeti Koalíció (CNMR) kedden közölte, hogy csatlakozik tagszervezete, a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fórumának (FCRHCM) azon igényéhez, hogy lehetőségük legyen találkozni a székelyföldi hivatalos látogatáson lévő államfővel.

Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben a CNMR azt írja: az elnöki hivatal honlapján közzétett látogatási ütemtervben nem szerepel a Hargita és Kovászna megyei román közösség képviselőivel való találkozó, ezért kérik az államfőt, hogy iktassa be ezt is programjába. „A CNMR fontosnak tartja, hogy Románia elnöke egyenlő bánásmódot alkalmazva és egyensúlyt tartva tájékozódjon a magyar és a román etnikumú állampolgárok gazdasági, társadalmi és együttélési kérdéseiről” – érvelnek a dokumentum aláírói. 

Parajd polgármestere, Bokor Sándor beszédében szóvátette, hogy a község számára valóban nagyszerű turisztikai lehetőségeket rejteget a sóbánya, de vidéknek ez a nevezetessége továbbra is állami tulajdonban van. Az állam pedig nem veszi ki részét idegenforgalom fellendítéséből, ez a feladat teljes egészében az önkormányzatra hárul.

Klaus Johannis arra kérte a helyi elöljárókat, hogy próbálják félretenni a történelmi sérelmeket, és a múltba való révedés helyett összpontosítsanak a jövőre. Úgy fogalmazott: a történelemmel az akadémikusoknak kell foglalkozniuk, a jövő azonban a politikusok felelőssége.

Mint mondta, nem tudott róla, hogy vendéglátói eléneklik majd a székely himnuszt. „Meghallgattam, amit énekeltek nekem és utána továbbhaladtunk. Tiszteletem jeléül hallgattam meg a székely himnuszt. Azt hiszem, az is nagyon fontos, ami az emberek lelkéből jön, nem csak az, amit a protokoll ír elő” – vélekedett Johannis.

A beszélgetés után az államfő Európa-szinten példaértékűnek nevezte, hogy Romániában a kisebbségi nyelveket lehet használni az iskolákban, a sajtóban, és a közigazgatásban is, amennyiben nagyobb számú kisebbségi él az adott településen. „Azt hiszem, ennek lehetőségét – legalábbis európai szinten – nagyon pozitív példaként tartják számon” – jelentette ki az államfő.

Johannist a székely zászlóról is megkérdezték az újságírók. „A zászlók erős szimbólumok. Azt tartom észszerűnek, ha körültekintünk. Sok környék van, amelyek - általában turisztikai vagy kulturális vonatkozásban - népszerűsíteni akarják magukat, és ehhez történelmi szimbólumokat használnak fel. Azt hiszem, a vitának ebből kéne kiindulnia. Hogy az a zászló, amiről önök beszélnek (a székely zászló - szerk. megj.) nagyon sok politikai vitához vezetett, annak szerintem az az oka, hogy míg például Bukovina zászlaját kizárólag turisztikai népszerűsítésre használják, addig ehhez a zászlóhoz mindig politikai követelések társultak. Tehát ez egy bonyolult ügy, de biztos van rá megoldás, ha megvan a szándék a feszültségek feloldására” – jelentette ki az elnök. 

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere történelminek nevezte az elnök látogatását. Szavai szerint Klaus Johannis az első államfő, aki a két megye együttes meglátogatásával elismerte, hogy a két székelyföldi térségben élő emberek együvé tartoznak. Hozzátette, azért is történelmi ez a látogatás éppen Csíkszeredában, mert a szászok Szeklerburgnak, vagyis székely várnak nevezték a várost.